Szupercellák Eger mellett

Utolsó módosítás dátuma : 2015. május 27.

Ritka időjárási esemény

2015. május 21-én a kora esti órákban egy ritka időjárási eseménynek lehettek
szemtanúi az egri lakosok. Hat óra környékén lehetett látni, hogy itt valami készülőben
van, hiszen az ég egyre sötétebb lett. A távolban mennydörgést hallottunk,
ami azt sejtette, hogy egy zivatar közeledik. Nem is kellett sokat várni, rövidesen
meg is érkezett a felhő erős szél kíséretében. A Berva bánya , illetve a
déli városrész felett egy gyönyörű felhőt lehetett kivenni.

Tökéletesen látszott a szupercella farokfelhője is. Lehet vannak olyan hallgatók,
akik nem is tudják, hogy pontosan mi is egy szupercella és hogyan, milyen körülmények
között alakulnak ki. Bár elvileg akik jártak Meteorológia tárgyra,
azoknak kell lennie némi fogalmun Nekik szeretnénk egy kis segítséget nyújtani.
Ahhoz, hogy egy szupercella létrejöjjön, nem elég az a felhajtóerő, mely azon a
hőmérséklet-különbségen alapszik, amit az átlagos zivatarfelhőben a feláramló
nedves levegő biztosít azáltal, hogy a benne lévő pára kicsapódik, és így felesleges
hő szabadul fel. Szükséges nagy irány- és erősségbeli szélnyírás is. Fontos
az is, hogy a szélnyírásból eredő vízszintes tengelyű örvényességet a megkezdődő
függőleges légmozgások vertikális tengelyűvé változtatják, kiváltva ezzel a
cella forgását. A szélnyírás azzal is jár, hogy csak minimális csapadék esik keresztül
a feláramlási részen, a többi mind mellette hullik le. Ez utóbbi jelenséget
az északi cellánál lehetett megfigyelni. A déli cella sok éves megfigyelést követően
nem úgy tett, ahogy azt vártuk. Én törzsgyökeres egriként és - ahogy Rázsi
András Tanár úr is megmondta- „meteorológus fan"-ként a májustól augusztusig
tartó időszakban mindig megfigyelem, hogy érkeznek-e viharok a városba és ha
lehetőségem nyílik rá, akkor le is fotózom. Így tettem aznap is, amikor lecsapott
a déli cella. Mielőtt igazán kitombolta volna magát, megfigyeltem a mozgását is.
A sima zivatarfelhőkhöz képest a cella felhőzete gyorsan mozgott és a városhatáron
túl volt megfigyelhető a csapadékhullás.
Magát a déli cella farokfelhőjét nem sikerült lefotóznom, mert egy társasház kitakarta
a látképet. Megfigyeltem, hogy a felhőzet elindult a vár felett Miskolc felé.

Én azt gondoltam, hogy ugyan szép a felhő, de mivel elmegy, így nem lesz
semmilyen esemény. Nagyot tévedtem. Valamilyen ok folytán, talán a körülmények
változása miatt a felhő irányt változtatott és ismét közeledni kezdett. Ekkor
történt az, hogy az északi és a déli cella valahol az egri Tesco vonalában
egyesítették egymást és kettős erővel csaptak le a városra. Viharos szél kíséretébe
olyan heves felhőszakadás keletkezett, hogy a 100 m-re lévő társasházat alig
lehetett látni. 2-3 percig láttam, hogy körülbelül borsónagyságú jég is hullott. Az
viszont meglepett, hogy alig villámlott és mennydörgött. Miután továbbhaladt a
felhőzet a belváros felé ott is rengeteg csapadék hullott. Szemtanúk beszámolója
szerint az egri Postánál és a Mozi környékén bokáig érő víz volt, a legtöbb üzletet
is elöntötte. A Csíky Sándor utcán pedig az aszfaltot is felnyomta a víz. A
csatornák nem bírták a hirtelen lezúdult csapadékmennyiséget és ezért árasztotta
el azt a környéket is. Sőt a pláza mélygarázsában is magasan állt a víz. Miután a
cella kitombolta magát, lassan gyengülni kezdett, a záporesőt felváltotta az egyre
csendesedő eső, majd körülbelül nyolc óra környékére el is állt. A front felhőzete
pedig szép lassan Ukrajna felé elhagyta az országot.


Összefoglalás képpen elmondanám, hogy hasonló erősségű zivatar régen volt már
erre felé, hiszen a legtöbb be sem ér a városba a domborzati jelleg miatt. Vannak
olyan alkalmak, amikor megvannak a kialakuláshoz a feltételek. Ebben az esetben
követezik be a fent ecsetelt jelenség. Egyszer alakult ki egy olyan cella Eger határában,
ami majdnem megteremtette a tornádó kialakulásához a lehetőséget. Rázsi
András elmondása szerint ez csak egy porördög volt, de amennyiben hosszabb ideig
fennáll a szívótér, akkor tornádóvá erősödhetett volna, ami a felnémeti illetve a
cseboxi lakosságot veszélyeztethette volna, hiszen nem lett volna óvóhely, ahová el
lehet menekülni. Sajnos annyit változott a klíma, hogy az időjárás is vele változott.
Olyan helyeken is kialakultak tubák, tornádók, ahol eddig nem is voltak. Például a
Balatonon is megfigyelték, hogy egy erős vihar csak évente egyszer volt, mostanság
pedig havonta három is van. Ez jól mutatja mennyire megváltozott az éghajlat.
Én személy szerint aggódom azért, hogy kialakulhat tornádó Magyarországon is.
Igaz, hogy nem olyan, mint Amerikában, de egy sokkal gyengébb igen.
2015. május 23.
Molnár Andrea

 

A teljes cikk megtekintése képekkel


< Vissza